Prof. Dr. Persányi Miklós
a Liget Budapest projekt kert- és tájépítészeti feladatait felügyelő miniszteri biztos
A Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója 1994-től 2003-ig, majd 2007-től jelenleg is.
Biológus, népművelő, állatkertész, a politikai tudomány kandidátusa, címzetes egyetemi és főiskolai tanár. 1970-75 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult biológiát és népművelést. Posztgraduális képzésekben a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen környezetvédelmi szakmérnöki, majd a Cornell Egyetemen (USA) természetierőforrás-menedzser oklevelet szerzett. Mesterei között volt például Balogh János, Bíró Yvette, Csányi Vilmos, Láng István, Maróti Andor, Poszler György, Ranschburg Jenő, Simon Tibor, Vekerdi László, Vida Gábor. Biológiatanárként kezdte a pályáját az óbudai Árpád Gimnáziumban, majd ifjúsági vezetők képzésével foglalkozott. 1983-tól az MTA tudományos továbbképzési kutatójaként a környezetvédő társadalmi aktivitást elemezte és 1986-ban a tudományok kandidátusa címet szerzett. Kutatásairól szóló közleményeit idehaza és külföldön jelentős érdeklődés és idézettség fogadta. Szakmai felsőfokon tud angolul, középfokon oroszul.
1986 és 1991 között környezetügyi országos szerveknél volt vezető köztisztviselő, oktatással, szemléletformálással, társadalmi kapcsolatokkal foglalkozott, majd 1991-től 3 évig Londonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank környezetvédelmi főszakértőjeként kelet-európai nagy fejlesztési programok előkészítésében vett részt – Magyarországon például az M1 és az M0 autópálya, vagy a Szekszárdi Szent László híd esetében.
Gyermekkori álma volt, hogy ország egyik legnagyobb hagyományú és legnépszerűbb közintézményének, a Fővárosi Állat- és Növénykertnek a vezetője lehessen. Kiterjedt nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezik, mintegy 400 állat- és növénykertet, szórakoztató parkot, védett területet ismer személyesen 5 kontinensen. Az ország leglátogatottabb kulturális intézményét 1994-től egy évtizedig, majd 2007-től ismét ő irányította. Főigazgatói évei alatt több mint 16 millió látogatónak nyújtott az intézmény szolgáltatásokat.
Munkájának eredményeképpen rekonstruálták a történelmi parkot, helyreállították műemlék épületeit, nagyban javították az állatok életkörülményeit. A kis terület ellenére a világ egyik legváltozatosabb állatgyűjteményét alakították ki, és növelték a növénygyűjtemény szakmai értékét. Nemzetközileg is számon tartott sikerekkel növelték a Budapesti Állatkert tekintélyét, például itt valósították meg először a világon az orrszarvúak mesterséges megtermékenyítését. A parkot országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították. Kihelyezett egyetemi tanszéket (egzotikus állatorvoslás) létesítettek az intézményben. Komoly szerepet vállaltak a természetvédelmi ismeretterjesztésben, kutatásban és a veszélyben lévő állatokat mentő munkában. Gazdagabbá és kellemesebbé tették a látogatók élményeit. Programot dolgoztak ki az Állatkert fejlesztésére, a tönkrement Vidám Parktól örökölt terület hasznosítására.
2003 májusától 2007 májusáig a Magyar Köztársaság környezetvédelmi és vízügyi minisztereként szolgált. Ezalatt sikerrel szervezte a rendkívüli árvizek elleni védekezést, törvénybe iktatták az Új Vásárhelyi Tervet, és elkezdték megvalósítását. Az EU csatlakozás valamennyi környezeti jogalkotási követelményét teljesítették. Új gazdasági szabályozókat iktattak a jogrendszerbe (pl. talaj-, víz-, levegőterhelési díj, darab alapú termékdíj), szigorították a környezetkárosítók és az állatkínzók büntetési tételeit, megerősítették a környezetügyi hatóságokat. Kijelölték a Natura 2000 hálózatot az ország területének 21%-án. A nemzeti parkokban 6 új látogatóközpontot építettek. Személyes fellépésével nyert Magyarország szavazást az Európai Bizottsággal szemben az EU Környezetvédelmi Tanácsában a GMO moratóriumról.
Persányi Miklós az ENSZ Klímaváltozási Keretegyezmény elnöke volt 2003-2004-ben. Támogatása révén 3 éves kutatási programot valósítottak meg az MTA-val közösen a klímaváltozásról, bevezették az üvegház-gázok kereskedelmét. Intézkedései nyomán megvalósult a legnagyobb szennyezett gócok: a nagytétényi Metallochemia, a budafoki barlanglakások, a pestlőrinci pakuratavak, a fűzfői Nitrokémia, az üröm-csókavári gázmassza kármentesítése, illetve az első lakótelepi azbesztmentesítés. Minisztersége alatt minden nagy tüzelőberendezés és hulladékégető kibocsátását az uniós határérték alá szorították. Megoldották az elektrohulladékok, gépkocsironcsok, elemek, akkumulátorok és a gyógyszerek visszavételét, elkezdődött és elterjedt a szelektív hulladékgyűjtés. Létrehozták a Zöld Óvodák és Iskolák minősítési rendszerét és hálózatát. Miniszterként fellépett zengői radarállomás, az alpokaljai lignitbánya, vagy novo-virjei vízlépcső és a verespataki aranybánya fejlesztések ellen, megállapodásra jutott az osztrák Rába habzás megszüntetéséről és az importált német hulladék visszaviteléről. Romániával sikerült új határvízi egyezményt aláírni, és megalakítani a Környezetvédelmi Vegyes Bizottságot. A bálnák védelme érdekében kezdeményezésére az ország csatlakozott a Bálnavadászati Egyezményhez. Javaslatára a Balaton ügyeire kormányzati programot alkottak, szervezte ennek megvalósítását, megszűnt a tó vízellátási válsághelyzete, javult állapota, befejezték a szennyvíz körgyűjtő kiépítését. Megoldották az Alsó-Szigetközi vízpótlás évtizedes problémáját.
Rendszeresen publikál, és szerepel szakmai és tudományos fórumokon, felsőfokú képzésekben itthon és külföldön. 2008 óta tagja a Magyar Tudományos Akadémia Környezettudományi Elnöki Bizottságának, a Szent István Egyetemen címzetes egyetemi tanár és címzetes főiskolai tanár. Hazai és nemzetközi szakmai szervezetekben vezető tisztségeket töltött/tölt be. A jelenleg 350 tagú Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) kétszer is elnökének választotta, de volt a szervezet alelnöke, titkára, bizottságok elnöke is. A Magyar Állatkertek Szövetségének 8 évig volt elnöke. A városligeti intézményeket és cégeket tömörítő Liget Köztársaság Szövetségnek 7 évig volt elnöke, jelenleg alelnöke. Az INRIC / Balaton Csoport nemzetközi tudós-körnek 28 éve tagja, 1990-91-ben egy évig az USA Kormány Humphrey-ösztöndíjasa, 2000-ben a társadalmi innovátorokat kitüntető nemzetközi Ashoka tagjává választották.
Munkásságáért több elismerést kapott, mint a Köztársasági Érdemrend Középkeresztje, a Budapest Díj, a városvédők Podmaniczky, és a kultúraközvetítők Fehér Rózsa Díja, a Klauzál Gábor Díj, a Frim Jakab Díj, a Gyermekekért Díj, a Műemlékvédelemért Emlékplakett. Budapest Főváros XVI. és XIV. kerületének díszpolgára. Vezetése alatt az Állatkert is számos kitüntető címet nyert el: ICOMOS Díj, Európa Nostra Díj, Magyar Örökség cím, Greenovációs Nagydíj, Magyar Brand, Superbrand, Prima Primissima Díj.
Budapest, 2016 augusztus